Dr. Csaba Török

Aviation lawyer, Budapest, Hungary

DOI : https://doi.org/10.58806/ijsshmr.2023.v2i9n13

Google Scholar Download Pdf
ABSTRACT

The use of weapons against civilian aircraft, in view of the ethical and legal dilemmas, endangers human life, society and its stability, and has legal and economic consequences; it is one of the most serious legal cases of our time. Even if the problem is analysed and interpreted in the light of the available legal concepts and instruments, and the legality or otherwise of the use of weapons is not established, the problem cannot be dealt with in a way that is beyond doubt and reassuring, since it certainly involves a violation of the right to life of the passengers on board the aircraft and of the international obligations of the State such as general rules of international law or humanitarian law. The purpose of this paper is to present the international legal liability regime for the use of weapons against civil aircraft in peacetime and in armed conflict, as well as its human rights and ethical responsibilities.

KEYWORDS:

Chicago Convention, civil aircraft, weapons, arms, force

REFERENCES

1) The adoption of Article 3bis of the Chicago Convention was prompted by the 1983 shooting down of KAL-007 by the Soviets in South Korea; the article was adopted in 1984 and entered into force in 1998.

2) Sipos, Attila, “A polgári légi jármű jogi státusza”, Repüléstudományi Közlemények, Vol. 2017 Nr. 3. p. 278.

3) Csaba, Török, “From Athens to Vilnius with A Near-Fatal Detour to Minsk? The Issue of Demarcation Between Civil and State Aircraft”, Nurani Hukum Jurnal Ilnu Hukum, Vol. 2023 No. 1. p. 4.

4) Geiß, Robin, “Civil aircraft as weapons of large-scale destruction: Countermeasures, Article 3bis of the Chicago Convention, and the newly adopted German „Luftsicheirheitsgesetz”, Michigan Journal of International Law, Vol. 2005 No. 1. p. 255.

5) Csaba, Török op. cit. p. 8.

6) Sulyok, Gábor, „A terrorcselekmény elkövetéséhez használt polgári légi jármű lelövésének nemzetközi jogi és alkotmányjogi megítélése”, Fundamentum. Terrorizmus és jog, Vol. 2005. Nr. 3. p. 36.

7) Siska, Katalin, 2010, A nemzetközi jog alapkérdései a nemzetközi kapcsolatok elméletének és történetének viszonylatában: tankönyv közigazgatási menedzsereknek, Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, p. 69-82. and Siska, Katalin–Szemesi, Sándor, 2006, A nemzetközi jog története, Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, p. 66-81.

8) Sulyok, Gábor, 2019, A terrorcselekmény elkövetéséhez használt polgári légi jármű lelövésének alkotmányjogi megítélése az új szabályozási környezetben, Budapest: Gondolat Kiadó, p. 36.

9) Many authors refer to the events of September 11, 2001 as having changed the world and brought international terrorism to a new level; it is common to distinguish between the “pre-September 11” and the “post-September 11” worlds. (See for instance: Ernszt, Ildikó, 2007, A nemzetközi légiközlekedés védelme, Pécs: University of Pécs, and Siska, Katalin, “Gondolatok a török külpolitika 21. századi útkereséséről”, Jura, Vol. 2018 Nr. 1.) See more: Csaba, Török op. cit. p. 11.

10) Kajtár, Gábor, 2018, “Az erőszak tilalma”, Available on website: http://ijoten.hu/szocikk/az-eroszak-tilalma. [53]-[54], Accessed August 26th, 2023.

11) Papp, Zoltán “Az MH-17 légi járat lelövésének nemzetközi jogi megítélése a nemzetközi polgári repülésről szóló Chicagói Egyezmény tükrében”, Debreceni Jogi Műhely, Vol. 2016 Nr. 1-2. p. 50.

12) A San Remo Kézikönyv 63. cikke értelmében polgári légijármű katonai célponttá válhat például, ha az ellenség nevében háborús cselekményekben vesz részt, az ellenség fegyveres erőinek kisegítő légijárműveként lép fel, az ellenség hírszerzési rendszerébe beépül, vagy azt segíti elő, levegő-levegő vagy levegő-szárazföld fegyverekkel van felfegyverezve, egyéb hatékony módon segíti elő a katonai műveletet stb. Fontos emlékezni arra ugyanakkor, hogy a San Remo Kézikönyv nem minősül jogforrásanyagnak, rendelkezései útmutatások, de nem kötelező érvényűek.

13) Article 89 of the Chicago Convention.

14) A ius in bello a háborúban (fegyveres összeütközések során) alkalmazandó jog összessége, tulajdonképpen a humanitárius jog.

15) For millennia, there was no concept of human rights (see: Siska, Katalin, "A rabszolgaság az iszlám jogban. Véget ért, vagy még mindig tart?”, Miskolci Jogi Szemle, Vol. 2016. p. 15). The initial, seminal appearance of human rights is associated with the English, French, and American constitutions, yet according to some authors, the 1923 Treaty of Lausanne, signed in Switzerland, was already a human rights treaty (see: Siska, Katalin, "A kisebbségi jogok alakulása Törökországban, különös tekintettel a Lausanne-i Szerződés rendelkezéseire", Iustum Aequum Salutare, Vol. 2016 Nr. 3. p. 177. and see also: Siska, Katalin, " Az oszmán közigazgatási rendszer dimenziói", Pro Publico Bono, Vol. 2017 Nr. 1. p. 190). Human rights were first codified in the United Nations Charter, and then in 1948, the legally binding Universal Declaration of Human Rights was adopted.

16) Citizenship is a fundamental public law concept; it defines the relationship between the state and the individual (see: Siska, Katalin, "Mustafa Kemal Atatürk hatása a török identitás és állampolgárság koncepciójára, különös tekintettel az alkotmányjogi szabályozásra" Jog-Állam-Politika, Vol. 2016 Nr. 1. p. 61.). The essential content of citizenship, including the status of the state and its citizens, their rights, obligations, etc., is established by the constitution of the state. The first general definition of citizenship likely appeared in the 1835 inaugural edition of the Dictionnaire de l'Académie Française (see: Siska Katalin, "Fear Not...! Turkish Nationalism and the Six Arrows System – A State in Search of a Nation", Hungarian Journal of Legal Studies, Vol. 2016. p. 277. and Siska, Katalin, "A női jogok alakulásának áttekintése a Török Köztársaság megalakulásától napjainkig" Jog-Állam-Politika, Vol. 2017 Nr. 2., see also: Siska, Katalin, "Thoughts on the Special Relationship between Nationalism and Islam in Particular the Late Ottoman Empire and the Early Turkish Republican Era", Journal on European Histroy of Law, Vol. 2017. Nr. 8. p. 123-128.).

17) Zakariás, Kinga, 2019, Az emberi méltósághoz való alapjog. Összehasonlító jogi elemzés a német és magyar alkotmánybírósági gyakorlat tükrében, Budapest: Pázmány Péter Katolikus Egyetem, p. 138-139, 151-152, 266-267, 330.

18) BVerfGE 115, 118 (157).

VOlUME 02 ISSUE 09 SEPTEMBER 2023